Archive for the ‘Éjszaka’ Category

December

december 13, 2010

Van egy-két megosztanivalóm megint, bár nem sok, röviden elintézhetem. Kezdek kiégni a bloggerkedésből. Ehhez kapcsolom az első mondandómat, hogy elkezdtem készíteni egy honlapot (.com az angol szórendű nevemmel), de nem elérhető, és nem is lesz, amíg le nem tettem valamit az asztalra. Addig csak úgy hobbiból csiszolgatom, a webszerkesztői tapasztalatok is piacképes előnyök.

A Filmtett.ro kritikapályázatán döntős lettem, Karácsonyig lehet szavazni a kritikámra (a Filmtett szerkesztősége által megfogalmazott címben egy nagy, a kritikában egy kisebb, de azért ordenáré baki is megtalálható, ha jól figyeltek). Ennek ellenére lehet klikkelgetni szorgalmasan.

Gogol Bordello-koncert. Eszméletlen együttes. Nem sok maradt meg. Ami azt illeti, szeretném megragadni az alkalmat, hogy némiképp felszólaljak a felelőtlen alkoholfogyasztás ellen. De tényleg. Utoljára voltam ennyire egyetemista, ezt megígérhetem. 

Úgy néz ki, kiadják egy 2006-os novellámat. Egyelőre homály fedi a projektet, és szerintem nem is kell annyira nagy durranásra számítani, de annyiban érdekes a dolog, hogy tényleg megéri a novellákat közszemlére tenni, mert megtalálják azok, akik keresik, és ki tudja, a végén még valami antológiában lyukadnak ki. Lehet, hogy csak négy év elteltével, de úgy még nagyobb is az öröm.

Megjelent egy ismeretterjesztő cikkem a Hihetetlen! magazinban, és szándékozok gazdagítani további internetes portálokat néhány kritikával, vagy ismertetővel, meglátjuk még. Igyekszem kicsit aktívabban gazdagítani a kulturális életet, és remélem, a szándékaim nem rontanak az eddigi színvonalakon.

És végül, de nem utolsósorban. Film? Talán. Jövő őszig ezen a téren nem lesz sok mondandóm, de rajta vagyok.

Új leosztás

augusztus 12, 2010

Országút, nyár, noir képregények. Steampunk-kütyük, álomnovellák, kihagyott lehetőségek. Szerelem nélkül, szeretőktől fáradtan, szavak nélkül, oldalak után. Keverd már meg, a jó életbe, ossz újra, mert mágia és képi gyönyör már kevés, az írott szó száraz, a test elgyengült és élni akar. Felkelek élni, leülök írni. Egy átverés, vagy egy zökkenés az időben. Utolsó szó jogán? Csak ennyi. Abrakadabra.

Úton a jövő felé

január 26, 2010

Ez történik.

1. Twitter. Ez egy ilyen… fene tudja, micsoda. De fent vagyok. Kövessetek, hátha kilyukadunk valahová. Gond nem lehet belőle. Babonás vagyok, ezért lekopogom. http://twitter.com/fbdbh 

2. Irodalmi folyóiratok. A következő két hónapban rájuk fókuszálok. Az első novellám a Pannon Tükörben jelent meg, ígértem nekik többet, így ideje szolgáltatnom is. Aztán a szombathelyi Életünknél is illene bezörgetni. Az Avana Arcképcsarnok, az Új Galaxis és az Interpress pedig pályázatok útján nyitja kapuit. Meg kell próbálni.

3. Karrier. Nagyon úgy néz ki, hogy az egyetemi tanárságnál kötök ki, így a tudományos publikációkkal is meg kell barátkoznom. Ez a jövő zenéje, de az nem, hogy ritkán veszek könyvet, a számláknál húzom a számat, és a shaolin edzés havidíjával rendszeresen kések. Szóval… illene valami munkát keresnem, de a valamiért nem szeretek erre gondolni. Talán mert az eddigi diákmunkáim rémesek voltak. Vagy talán mert reménykedek, hogy hamarosan befejezzük és eladjuk a játékot, amit egy éve fejlesztünk, esetleg honorárium / pályázati díj hull az ölembe. Nem is tudom… miért olyan nehéz szembenézni a szürke valósággal?

4. Egészség. Hát… nézzetek rám. Hajnali kettőkor még fent vagyok, csak az edzéseken mozgok, a közérzetemnek sem tesz jót ez az egész. Csak ilyen hidegben kinek van kedve bármit is mozogni? Jó ég.

Ami azt illeti, ezeken jár az agyam mostanság. Annyi még, hogy keményen dolgozok egy kisregényen, holnap (ma?) talán szakmai tanácsokat is kaphatok egy orvostanhallgató ismerősömtől, de leginkább tudományos cikkek sorát kell átnéznem. Aztán már “csak” irodalmi műként kell összesimítgatni valahogyan. Hát így vagyok. Kissé fáradtan, kissé lankadtan, de azért a hozzáállásom pozitív a dolgokhoz. Egyelőre.

Az estve

november 16, 2009

A szombathelyi egyetem A-Clubjában lépett fel Bödőcs Tibor, hazánk szerintem legértékesebb humoristája. Nem csak jól ismeri a magyarokat és Magyarország lelkét, de felismerte a falusi élet nosztalgiáját és humorát, ráadásul zalai, mint én. Így minden szaván az ismerősség érzésével tudok nevetni. Nagyszerű előadó, kiváló művész, a manapság csak így angolosan stand-up comedynek nevezett, hirtelen népszerűvé vált jelenségnek abszolút legszimpatikusabb alakja, és sok társával ellentétben az ő előadása sosem válik erőltetetté. Köszönöm az estét, Tibike.