Archive for 2011. július

Sikerek és kudarcok

július 2, 2011

Megintcsak sorban.

1. Befejeztem az egyetemet, megszereztem a Kindle-t. Teljesen jó.

2. Körülbelül 20 novellámat kiválasztottam egy novelláskötethez. Az kérdéses, hogy mint nyomtatott projekt megvalósul-e, mindenesetre elviszem a Pannon Tükör szerkesztőségébe, ahol biztattak, hogy hozzak létre egy ilyen összeállítást. Ez csak részben a publikáltsági dicsőségért tett erőfeszítés, ami fontosabb, hogy olyan dolgot teszek, amit szerintem minden írónak érdemes bizonyos időnként: ránézni a novelláskupacára (elkészült és majdnem kész kategóriák), és kiválogatni a nem szarokat. Aztán nekiesni és azokat jól megjavítgatni, és remélni, hogy valaki más jónak látja őket. És ez tanulságos, egyrészt mert (ön)szerkesztői tapasztalatot ad (főleg 6 évvel ezelőtti novelláim kapcsán), másrészt megvan az a “mérföldkő” érzés. Az az érzés, hogy tessék, itt van húsz, egész pofás novella. Nem váltja meg a világot, valószínűleg ezrével írnak mások jobbakat, de az enyémek, és befejezettek. Ha a nyomtatott kötet lehetetlen, e-kötet viszont simán előfordulhat.

3. A Preyer-sokk. Nem lettem dobogós a Preyer-pályázaton. Ami nem gond, mert nem érzem, hogy jól sikerült lett a novella, vagy hogy tényleg 100% sci-fi. Viszont a szöveges értékelés így hangzik, amit kaptam: “Nem sci-fi… Ez inkább fantasy szerepjáték”. Ami… meglepett. Nem szép, ha az író magyarázza a novellát, és elfogadom a megalapozott kritikát is (sok visszautasítás ér minden írót, nincs azzal bajom). A novellám röviden a következő: Egy fiú neurológiai úton belép egy fantasy játékba / virtuális valóságba, és bent ragad. Két programozó és egy neurológus fáradozik a kiszabadításán, és találgatják, vajon szándékosan tette-e. Közben, párhuzamosan a valós eseményekkel, követjük, hogy a játékban milyen valóságzavarokat észlel a fiú “avatár-tudata”. Tehát, mint díszlet, nyilván, ott a fantasy. De mintha arról lett volna szó valahol, hogy nem a díszlet teszi a sci-fit, hanem a probléma lényege, és a problémát itt a programozás, a neurológia, és a “game design” racionális-kreatív módszereivel próbálják megoldani. A novellám, még ha a tudományos igényessége nincs is a csúcson, gyakorlatilag egy techno-thriller, és nem “fantasy szerepjáték”. Nem vártam amúgy részletes kritikát (gondolom, elég sok novella érkezett), de ez az értékelés meglepett. A visszautasítás kritikai indoklásánál bármit el tudtam volna képzelni, mivel a novella tényleg elkapkodott, tényleg pengeélen táncol a műfaji kérdésben, és nem is tudtam elég tudományosságot belevinni. Nem is tudom, lehet, túl sokat agyalok rajta, mert végül is felesleges. Csak furcsának tartom az indoklást. Vagy van benne igazság?

4. Lejárt a Nomád-pályázat, a magyar fantasy-ről még ejtek néhány bejegyzést mindenképpen.

Reklámok